Az iszlám negyedik legszentebb városa (Mekkát, Medinát és Jeruzsálemet követően), Kairouan fontos vallási zarándokhely, és a történelem szerelmesei számára, Tunézia egyik turisztikai látványossága. Ez a nyüzsgő város lenyűgöző a városnézés lehetőségeivel, és az ország legjobb példái az iszlám építészetre, a nagy mecsetektől és a díszes díszítésű síroktól a medina hátsó sikátorokig.
A Kairouan szintén jelentős bevásárlóközpont és híres a szőnyegek minőségéről. Amikor a mecset minaretjein és a csodálatos csempe munkák megcsodálódásakor a nyakát megduzzad, az ideje, hogy a város sok kézművesével folytasson egy kis tárgyalást.
1. Medina
Kairouan medina (óváros) a legismertebb és legjobban megőrzött Tunéziában, a szorosan csomagolt sikátorok, amelyek az arab birodalmak ízét adják. Ellentétben a Hammamet és Djerba, a régi városokkal, a régi város itt az igazi üzlet, és a séta a leghíresebb a legtöbb látogatónak. A medinát egy 3, 5 kilométer hosszú téglafalú kör körül veszi körül, amelyet a 18. század elején a Husseinites épített számos torony.
A falak belsejében a sávok az irányok labirintusába esnek. A legjobb módja annak, hogy a térképet egyszerűen eldobja, és vándoroljon. A Kairouan turisztikai látványosságainak többségének otthona mellett a színes, festékhámozó házakkal szegélyezett utak maguk is látványosságok. Itt tölthet itt órákat, csak az öreg város gyönyörű építészetét. Még ha rövid időnk is van, ne hagyja ki néhány órát, csak sétálgasson.
Szállás: Hol szálljon meg Kairouanban
2. Nagy mecset
Kairouan egyik fő látnivalója, a Nagy Mecset a medina északkeleti sarkában áll, hatalmas minarettje a városfalakba épült. Ez Észak-Afrikában a legrégebbi és legfontosabb iszlám épület, amelyet eredetileg Uqba ibn Nafi épített, az arab parancsnok, aki 672-ben alapította Kairouant. Sok Tunézia főbb mecsetét, köztük Sousse nagy mecsetét is Kairouan's ihlette. Nagy mecset építészet.
A mecset egy mamut területet ölel fel, amely 135 méter hosszú, 80 méter széles, és egy hatalmas belső udvarral van körülvéve, melyet három oldalról az antik oszlopok kettős keresztezésű oszlopai vesznek körül. A nem muszlimok nem léphetnek be az imádságcsarnokba, de az ajtókat gyakran nyitva tartják, így belekerülhet.
Cím: Avenue Oqba Ibn Nafaa
3. A fodrász mecsete
A Barber-mecset (amelyet Sidi Sahab Zaouia-nak is neveznek ) nem szabad kihagyni egy medina látogatáson. A komplexum mauzóleumot, mecsetet és madrassa-t (iszlám tanulási iskola) tartalmaz, és 1629 és 1692 között építették Muhammad (az iszlám prófétája) egyikének sírjánál, aki 685-ben halt meg. Legenda szerint Sidi Sahab Mindig néhány hajat hordott Muhamed szakállából a próféta tiszteletére, így a mecset nevére.
A komplexum a csodálatos csempe díszítéssel büszkélkedhet, amelyek nagy része csak a 19. századból származik. Belépsz egy udvaron, mely bal oldalán az imam szállásai, vendégszobái és ablúciós szökőkútjai vannak. A bejárattal szemben a minaret. Az udvar is hozzáférést biztosít a madrassahoz, amely egy kis udvar körül helyezkedik el; az imádságcsarnok túl rajta; és (a minarettel szomszédos átjáró útján) egy másik oszlopos udvar, amelyből megnyílik a Sidi Sahab sírja (nem nyilvános).
Cím: Avenue de la République, Medina
4. A három ajtó mecsetje
Kairouan egyik legrégebbi épülete, a három ajtó mecsetje (Mosquée des Trois Portes vagy Djemaa Tleta Bibane) 866-ban alapított egy andalúz tudós. Legjelentősebb jellemzője a három ajtónyílású homlokzat, ahonnan a nevét kapja. A Kufic feliratoknak két frízje van, melyek közül az alacsonyabb 1440-ig terjed. A minaret is ebben az évben származik. A nem muszlimok nem léphetnek be a mecsetbe, de itt többnyire itt vagyunk, hogy a híres homlokzatot láthassák.
Cím: Rue de la Mosquée, Medina
5. Gyorsbemutató medencék
A medinától északra, az Avenue de la République-on túl az Aghlabid-medencék, amelyek vizet szolgáltattak az Aghlabid-palotához, amely egyszer a Kairouan mai temetőjének helyén ült. A vizet a Djebel Cherichera-i vízvezeték hozta, amely 36 km-re volt. A kisebb medencék olyan települési tartály volt, ahonnan a víz a nagyobbra áramlott, amelynek kapacitása 50 000 köbméter volt. A nagyobb medence közepén egy pavilon alapja, ahol az Aghlabid uralkodók pihentek. A medencéket 1969-ben felújították, és egy újabb medencét fedeztek fel nyugatra.
Cím: Off Avenue de la République
6. Sidi Abed el Ghariani Zaouia
Ez a díszes sír, amelyet a 14. században Kairouanban élt szent embernek szentelt, finom fa, stukkó mennyezete, és a gyönyörűen díszített belső udvarra jellemző. A belső udvar kiemelkedik a fotósok számára, akiket teljes mértékben élénk, színes kerámialapok borítanak, amelyek bonyolult és gyönyörű mintákat mutatnak. A csempe munka rendkívül jól megőrzött, így igazán elnyelheti a díszítés káprázatosan szép hatását. Bárki, akit érdekel a hagyományos arab díszítés és a művészet, feltétlenül tegye ezt az épületet a teendőikre.
Cím: Rue Sidi Ghariani, Medina
7. Souks
A medina souk negyedét főleg a 17. és 18. században építették, és még mindig a hagyományos Kairouan kézművesek foglalják el. Érdekes hely, ahol nem lehet vásárló, hiszen sok kézműves foglalkozik a munkahelyükön. Ahhoz, hogy elérje a soukot, fejjel lefelé Rue Ali Belhaouane. Miután elhaladt a jobb oldalon lévő El Bey mecset és a bal oldalon lévő El Maalek-mecset, a Bab el Tounès (Tunis-kapu) látványát látja. A Souk utcák mindent elbújnak innen.
Cím: Off Rue Ali Belhouane
8. Bir Barouta
Egy kék ajtó jelzi a Bir Barouta bejáratát, amely az épület felső szintjén található 17. századi kút. A legenda szerint egy földalatti csatorna összeköti a kútot a Mekkai Zamzam tavasszal. Egy, a csiga-rendszerhez csatlakoztatott teve felemeli a vizet a kútból a kút körül. A legenda miatt a hívők azért jönnek, hogy ezt a szent vizet inni. De sok látogató számára a teve látványa, melynek célja, hogy végtelenül körbejárjon, egy boldogtalan látvány.
Cím: Rue des Cuirs, Medina
9. Új város
Kairouan nyüzsgő új városrészének fő tengelye a Boulevard Hourib Bourguiba, egy forgalmas sétálóutca, melyet kávéházak és ajándékboltok sorakoznak, amelyek egyenes vonalban vezetnek 1772-ben épült Bab ech Chouhadához (Porte des Martyres). Eredetileg ezt a kaput ismerték Bab el Jalladin (a Bőr kereskedőinek kapuja). Hozzáférést biztosít a medinába. A római helyekből újrahasznosított köveket az átjáró belső oldalába építették. A kapu előtt a Muhammad el Bejaoui hely (Martyrs Place).
Elhelyezkedés: Közép-Kairouan
10. Lalla Rihana kapu és temető
Kairouan nagy mecsetének keleti részén nagy temető található, érdekes sírokkal. A Lalla Rihana-kapu (egy helyi szent asszonynak nevezték el) a mecset keleti oldalán fekszik, a mamut mecset falairól vetítve. A spanyol-mauresque stílusú, négyzet alakú szerkezet 1294-ben épült. A temető belsejében több sornyi fehérre meszelt sír található. A fotósok számára a temető jó hely, hogy érdekes felvételeket készítsen a mecset komplexumáról az előtérben lévő sírok soraival.
Cím: Off Avenue Oqba Ibn Nafaa
11. Zaouia Sidi Amor Abbada (a Sabre-i mecset)
A Sabre-i mecset (más néven Zaouia Sidi Amor Abbada) 1860-ban épült, mint egy helyi kovács sírja, aki szintén szent emberként tisztelte. Öt bordázott kupolájával a zaouia a város egyik fő szentélye, és rendszeresen meglátogatják azokat a zarándokokat, akik ide jönnek, hogy tiszteletben tartsák a szent embert és imádkozzanak. A sír körül a kézműves készségének példái: a saberek, a karmok, a horgonyok és a ládák mind a kijelzőn láthatóak, valamint a szent ember próféciái által írt fa táblák.
Cím: Rue Sidi Gaid, Medina
12. Iszlám Múzeum
Egy gyönyörű parkban elhelyezkedő, érdekes Raqqada Iszlám Művészeti Múzeum 1970-ben épült elnöki palotában található. A kiállítási tárgyak a Kairouan-i találatokat, a Raqqada és az Al Abbasiya Aghlabid lakóhelyeit, valamint a régió többi városát találják. Egy különleges kiemelés bemutatja a Sabra Mansourya hat kilométerre fekvő ásatásait (a Caliph Al Mansour által épített kör alakú palotát a 10. század közepén).
A bejárati csarnokban a Sidi Oqba mecset modellje és a mihrab reprodukciója. Más szobákban régi városok, régi dallamok (Aghlabids, Fatimids, Zirids), régi Korán feliratok (beleértve a gazella bőrén festett kék érméket), valamint különféle kerámia- és temetkezési steláták, feliratok. A kiállításokat csak arab nyelvű címkével látják el, de érdemes meglátogatni.
Helyszín: Raqqada, Kairouantól 10 km-re délnyugatra
Történelem
671-ben Uqba ibn Nafi, az arab hadsereg parancsnoka, amely Észak-Afrikába sodródott, székhelyét itt a sztyeppvidék közepén alapította. A helyszínt stratégiai alapon választották ki, mert nem voltak római és korábbi települések ebben a vízmentes területen. Kairouan ezután lett az alapja, ahonnan a győztes iszlám erők észak-afrikai és spanyol irányba haladtak. Nagyszerű napjai a 9. században voltak, amikor az Aghlabidák tőkévé tették. De ez a virágzás nem tartott sokáig, mert az észak-afrikai vezető szerep Mappia-nak a 916-ban alapított megalakulása és Kairó számára a Fatimidok 973-ban történt meghódítása után jutott el. A végső csökkenés a Beni Hilal nomádjainak támadásával kezdődött, aki megragadta és elpusztította Kairouánt 1057-ben, bár megtakarította a vallási épületeket.
A 14. században a Hafsidok újjáépítették a várost, és a 18. század elején a Husseiniták meghosszabbították. Bár Tunisz jelenleg Tunézia vitatott politikai fővárosa volt, Kairouan megtartotta vallási jelentőségét az észak-afrikai muszlimok számára. Hét zarándoklást Kairouanba úgy tekintünk, mint a Mekkába rendelt zarándoklat.
